Tokod Falu Helytörténeti Kultúrmisszió

2017 Éjszakai fotózás a Hegyeskőről

2017 június 10-én szerveztük meg az első nagyobb, közös eseményünket, egy éjszakai fotózást a Hegyeskőről. Az ötlet még áprilisban pattant ki a fejünkből, amikor is megláttuk Soló néhány egészen jó éjszakai felvételét, arra gondoltunk, megismételhetnénk közösen. Végül arra jutottunk, hogy meghirdetjük nyilvánosan, hátha akad itt-ott érdeklődő.

 

18:30-kor gyülekeztünk a templom téren, 18:25-kor még elkeseredve konstatáltuk, hogy csupán hárman várunk a csodára. Az ezt követő 300 másodpercben azonban szépen sorban mindenki megjelent a templom téren, így a menetrend szerint, fél hétkor már kb. 15-en gyülekeztünk.

Hamarosan el is indultunk az Egyházvölgyön keresztül felfelé. Öten az Ürgevölgy felől hátba támadták a hegyet, illetve akik a tűzifát, állványokat, nehezebb csomagokat szállították fel terepjáróval – az önkéntes tűzoltók – terepjáróval érkeztek a Tokodi Everest alaptáborába.

Mivel fotózással és nézelődéssel teletűzdelt volt maga a felfelé út is, ezért kb 1 óra hosszat vett igénybe, amíg mindenki felért az alaptáborba. Itt az oxigénpalackok beüzemelése és a serpák megérkezését követően megkezdődött a csúcstámadás. Dacoltunk az éles sziklákkal, a fagyos szelekkel, a perzselő pusztákkal, míg végül felértünk a legmagasabb szikla legfelső csúcsára.

A csúcshatás és a panoráma miatt természetesen mindenki leblokkolt egy negyed órára, miután megpihentünk, és a Nap zuhanni kezdett a nyergesi Viscosa kéménye felé, előkerültek az állványok és a Fotoapparatok is. A naplemente kezdetének fotózása közben 4 pontot figyeltünk meg a Tűzköves hegy és a Nagyberek határán, Ediék a pincék felől lassan de biztosan közeledtek a csúcs felé. Közel fél óra alatt mindenki megérkezett, és – bár tornasorba állítás nélkül – csak sikerült megszámolni, 26-an értünk fel előbb-utóbb a Hegyeskő csúcsára. A Nap már a horizont felé közeledett, így mindenki gőzerővel csattogtatta az exponálógombot, még jutott idő néhány csoportkép elkészítésére is.

Eközben a déli szirteken felállított távcsővel lehetett böngészni a szomszédunkat ruhateregetés közben, vagy éppen a Bazilika kupoláján lévő kínai turisták számát is meghatározhattuk. Már ezért is megérte felmenni a Hegyeskőre.

A naplemente után kerestünk egy biztonságos helyet, ahol végre a tüzet is meggyújthattuk. Ki-ki a saját piknik-pakkját elővette, szalonna, sonka, virsli ugrott a nyársakra, és már csöpögött is a zsír a kilós György-kenyérre. Figyelem: A műsorszám termékmegjelenítést tartalmazott.

A kaja illata, és a csökkenő hőmérséklet hamar a tűz köré vonzotta az embereket, kivételt képeznek akik a csúcson is kissé túlfűtött hangulatban voltak. Bluetooth hangszóró ON, a szóda borba való, nem hülyébe. Szóval egy kis kulturált mértékű szőlőlé-fogyasztás is fokozta hangulatot, egyeseknek elég bátorságot adott, hogy a saját pólójukat tűzzék ki a Hegyeskő oszlopának tetejére zászló gyanánt.

A fél adag baconos virsli elfogyasztása után döbbentem rá, hogy én a lentieknek 22 órára ígértem a Hegyeskő kivilágítását. Az óra 21:48-at mutatott. Gyorsan riasztottam a tagokat, hogy elő az okostelefonokkal, elemlámpákkal, és a lengyel piacon fillérekért kapható ledes akkus reflektorral. A tűzoltók terepjárójával már osontunk is le a gerincről, hogy a falu felől megfotózzuk a kivilágított csúcsot. Szerencsével sikerült 1 viszonylag jó képet készíteni, és utána igyekeztünk is gyorsan vissza a tábortűzhöz, befejezni a vacsorát.

Mivel 23 óra felé közeledtünk, néhányan már elindultak lefelé, éjfélig a csapat fele ereszkedni kezdett a csúcsról, egyeseket a vacsi, másokat a szőlőlé nyomott el. A fennmaradó (szó szerint) csapat a tűz köré gyülekezett, és következett az este legszórakoztatóbb része, a lazulásért Posár Ediboy felelt teljes életnagyságban, köszönjük neki a rekeszizom-edzést és Sárisáp eltörlésének irreális ötletét.

Éjfél után a maradék csapat is ereszkedésnek vagy épp gurulásnak indult a csúcsról a falu felé, a visszhangokat még 1 órakor is hallottuk az Egyházvölgyből. Arnival ketten maradtunk fent a csúcson, a maradék kaja és egy csomag szőlőcukor elfogyasztása után vártuk meg a pirkadatot, hogy eleget lássunk a szemét összeszedéséhez. Miután mindez megtörtént, 5 óra előtt nem sokkal kezdtük meg az ereszkedést, a harangszóra már a templom előtt voltunk.

Köszönjük a támogatást és a segítséget az önkéntes tűzoltóknak, a tűzifát a Kis Szeder Parknak, és minden résztvevőnek a részvételt, és a kivilágításban való közreműködést. Úgy gondolom, siker koronázta a terveinket, biztosak lehettek benne hogy több ehhez hasonló programot fogunk még szervezni. Jövőre Veletek Ugyanitt: Csak A Tokod.