2017 Nosztalgia kirándulás a Török útban
- október 7-én került sor a harmadik saját szervezésű eseményünkre. A saját programokkal szeretnénk elérni azt, hogy az érdeklődők, a Falu lakói vagy akár máshonnan származók is kicsit jobban megismerjék Tokodot, tisztában legyenek az adott tájak történetével, és jobban megismerjék egymást, szeretnénk erősebbé tenni az ismeretségeket, kapcsolatokat a Faluban. Nagy örömmel szolgál, hogy sokan nyitottak vagytok erre, és támogatjátok kis csapatunkat.
A pincéki kirándulás ötlete már augusztus elején megfogalmazódott bennünk, és már a nyár végén megkezdődtek az egyeztetések a helyi borosgazdákkal, hogy támogassák az eseményt. A szeptember-október a faluban nagy hagyományokkal rendelkező szőlőszüret ideje, továbbá a Török út (mint korábban írtuk), a Pincevölgyek egyik legkultikusabb környéke, gyakorlatilag Tokod pincemúzeuma. A régi típusú, hagyományos és hangulatos lukpincék, valamint az egykor itt tevékenykedő törzsgárda halványan ugyan, de még ma is éreztetik hatásukat és hangulatukat itt, amelyet a múlt szombaton cirka 25-en testközelből átélhettek.
Mindez legnagyobb részben azoknak köszönhető, akik hajlandóak voltak segíteni nekünk az esemény megvalósításában, a borosgazdáknak, akik beengedtek bennünket a pincékbe, és bemutatták a borkészítés rejtelmeit. Ez mellett csak és kizárólag a hangulat fokozása érdekében került sor itt-ott némi nemű nedű megízlelésére is, úgy gondoltuk, egy kis borozás csak még eredetibbé teszi a környéket, még inkább át tudtuk érezni a hely hangulatát.
15 órakor gyülekeztünk a bajnai út menti buszmegállónál, hamar összeverődött a csapat, így el is indultunk, elsőként egy bajnai úti igen hagyományos, nosztalgikus pincét nézhettünk meg Robotka Dénes jóvoltából.
A welcome drink-et követően indultunk el a “kaptatón”, Jung Pista bácsihoz tekintettünk be, akinek már forr a must a pincéjében.
Ezután felsétáltunk az út feléig, – mondhatni – központjáig. Itt Kaptás Ferenc pincéjénél hűsítette magát a társaság egy része, míg mások Tokodi Feri bácsi jóvoltából kipróbálhatták a több helyen is, de nálunk igazán nagy múlttal rendelkező lengőteke pályát, mivel manapság máshol az ember már nem nagyon találkozik ilyennel, viszonylag nagy népszerűségnek örvendett egy kis játék. Természetesen itt is betekintettünk az üzemelő lukpincékbe, szemügyre vettünk 1-1 régi tárgyat, majd újra összeverődött a társaság, és indultunk egy lépcsőfokkal feljebb.
Kecskeméti Laci bácsiék kimondottan hangulatos lugassal övezett pincéjénél szó szerint leragadt a társaság, beindultak a “bezzeg annak idején”-nel kezdődő mondatok, ki-ki felidézte az emlékeit, élményeit akár ezzel a hellyel, akár az ismerősökkel kapcsolatban.
Az utolsó lendületet már nehezebben sikerült felvenni, de 17 óra magasságában csak-csak felkapaszkodott a társaság a Bundás-hegyre, ahol a lefelé osonó Nap miatt gyönyörű színekben pompázott az Únyi-patak völgye, a Faluhelyek dűlő és a Hegyeskő. A tervek szerint itt elkészítettük a csoportképet, majd gurultunk visszafelé az Ürgevölgybe, eddigre mindenki gyomra megérett a sültszalonnára.
Lefelé azonban még egy kis ínyencség várt bennünket, Német Józsi bácsiék is szívesen látták a társaságot egy kis pogácsára, valamint megnézhettünk kettő régi, még a bánya által kiácsolt pincét, ezek a pincék jelentették a bölcsőjét sok-sok itteni pincének. A további humoros eszmecseréket követően mindenki megérezte az Ürgevölgyet eltelítő sültszalonna és sültkolbász illatát, így rögtön osont a társaság a tűz köré, a naplementében mindnyájan úgy ettük a megérdemelt falatokat, mint a jóllakott napközisek.
Hab volt a tortán Szabó Tomi utó-piája, ezzel kívántuk megünnepelni azt, hogy immár több mint 1000 követője van a helytörténettel foglalkozó weboldalunknak. Az este további részét a korábbi eseményekhez hasonlóan kellemesen a tűz körül töltöttük el, végül még a telihold is belekacsintott az estébe.
Úgy gondoljuk a saját vélemény és a visszajelzések alapján hogy volt értelme és haszna az eseményünknek, így jövőre is szeretnénk ezt megismételni, hiszen szerintünk szükség van a mozgolódásra, a programokra, a helyismeretre. Óriási köszönet illeti a fent említett borosgazdákat akik készségesen vártak bennünket, idejüket és nedűjüket nem sajnálva, szeretettel vártak bennünket. Köszönjük a résztvevőknek, hogy eljöttek, bízunk benne, hogy pozitív élményekkel tértetek haza este.
