Soós Rezsőné: Volt egyszer egy országzászló
1938 Szent István év volt. Ebből az alkalomból a járási főszolgabíró Szent István Országzászló felállítását ajánlotta ott, ahol annak feltételei megvannak. A képviselő-testület úgy ítélte meg, hogy Tokodon azok adottak. Elhelyezését a Kereszt – dombra tervezték. (Az említett domb a mai Petőfi szobor mögött volt a korabeli térkép szerint tetején egy kereszttel). Ezt az elképzelést azonban hamarosan megváltoztatták, mert alkalmasabbnak találták a községházával szembeni területet erre acélra. Pánczél Erzsébettől 3o négyszögölt meg akartak vásárolni, de ő nem adta mondván, vegyék meg az egészet.
Végül nevezett földje mellett találtak megoldást az ereklyés Országzászló elhelyezésére milotai Gáthy Zoltán tervét elfogadva. A talapzat kivitelezésével Schulhoff Iván és fia nyergesújfalui kőfaragókat, a bádogos munkával özv. Havas Sándorné esztergomi vállalkozót bízták meg. Az emlékmű felállítása 231o pengőbe került.
Fényes ünnepség keretében avatták fel az alábbi meghívó tanúsága szerint 1938 május 22.-én. A képek pedig önmagukért beszélnek.
Az Országzászló Horváth Dénes telkén volt, aki családi ház építési tervének megvalósítása miatt kérte annak más helyre történő áthelyezését. Kérésének a képviselő testület 1948-ban tett eleget. A Kossuth Lajos út és a Táti út találkozásával bezárt területre tette át, de nem mint Országzászlót – irredenta emlékművet – hanem centenáris emlékművé átalakítva. Az átalakítással Ezer Lajos piszkei kőfaragó mestert bízták meg. Az emlékmű közepén Petőfi Sándort ábrázoló dombormű van kifaragva. Felette ez olvasható: Szabadság! Érted hordozták véres zászlóikat s elhullottak legjobbjaink a hosszú harc alatt.
Az Országzászló helyén Horváth Árpád felépítette a családi házat, amely az alábbi fotón balról jobbra a második épület.
A centenáris emlékmű 1948 óta a Szabadságharcra történő emlékezés színhelye minden március idusán.
Soós Rezsőné Bagosi Éva