Az Únyi patak alsó szakaszán öt malom működött, az Ebszőnyi malom, Falumalom (Wéber-malom), Pékmalom (Csipke malom), Kalló malom és Táti malom. A Wéber malomról már korábban írtunk, ezúttal hosszas várakozás után a Pékmalomról szóló cikket olvashatjátok. Helyileg az Öreg Pékárka és a Tekerületi rétek határán található, hiszen az Únyi-patak régi, erre folyó medre határolta a két tájegységet. Ahogyan Tokod jelentős területe, a malom is az esztergomi papnevelde tulajdonában állt, viszont helyi családok dolgoztak itt, majd helyiek is üzemeltették. A Pékmalmot a Peregovics család üzemeltette az 1800-as évek második felétől az államosításig. A Pékmalom név eredete valószínűleg abból ered, hogy az egyház részére élelemnek szánt gabonát ebben a malomban őrölték. A XX. század elején Peregovics Ferencné hozzáment második férjéhez, Csipke Jánoshoz, így a Csipke család is bekapcsolódott a malom üzemeltetésébe, akik viszont pékek voltak. Fontos megjegyezni, hogy maga a Pékmalom elnevezés nem a Csipke-pékek nevéből ered. Az államosításkor azonban ahogyan az összes többit, ezt a malmot is leszerelték. Érdekesség, hogy ebben a malomban a patak vizét megvezették, és a malomkerék tetejére engedték rá, ezáltal forgatva meg a szerkezetet. Látható a térképeken, hogy a malom üzemelésének időszakában a patak teljesen más mederben folyt, a mai meder csupán egy kis árok volt a Süppedőből lefolyó víz elvezetésére. Később ezt a medret alakították át a főmederré. Fotózásunkkor nehézkesen felleltük azt a vonalat ahol egykoron a patak folyhatott, de már nem sok nyoma maradt. Megtalálhatóak még azonban azok a beton idomok, amelyek a malomkerekeket tartották. Az utóbbi napokban látogatást tettünk a Peregovics családnál a malom történetével kapcsolatban, és igen érdekes műszaki és napló jellegű iratokat láthattunk, amelyek világosan leírják, kinek, mikor mennyi gabonát őröltek meg, ezekről az iratokról is láthattok fényképeket, ezúton köszönjük meg a segítséget a kutatáshoz.
A Pékmalomhoz kapcsolódó híresebb objektum a zúgó, amelyről már korábban is volt szó. Ez gyakorlatilag egy duzzasztó terület volt, itt szabályozták azt, hogy mennyi víz folyjon bele a malomba. Hosszas keresés után sikerült nagyjából belőni a helyét a duzzasztónak. További érdekesség, hogy a Malom utcát pontosan a Pékmalom miatt nevezik Malom utcának. Egészen a Micsurin kocsmától a Sashegyig húzódik, azonban kocsival nem lehet végigmenni, mivel a 70-es évek eleji árvíz elmosta a széles patak hidat, már csak a nyomai láthatóak. Helyette néhány évtizeddel ezelőtt gyalogos híd, az úgynevezett Rucska híd létesült, ez alatt torkollik bele a Süppedői kanális az Únyi patakba.