Amikor jobb esetben csak 90-el suhansz a Pincék felé az egyenesben, a legritkább esetben fordítod a fejed balra a patak előtt, és még ritkább esetben fut át az agyadon hogy mi is az a homokos-löszös “lyuk” ott a domboldalban, a Diós és a Tófarok között. “Tudod, amarra a vályogvető fele, amint megyünk a pincékhöz!” Mondták idősebb helyiek, ha valamit be akartak tájolni a környéken. 2018 húsvét vasárnapján készítettük a fotógalériát a Tófarokról, ezt múlt vasárnap láthattátok. Egyúttal gyorsan készítettünk is néhány felvételt a most szóban forgó homokos löszös “lyukról”, a vályogvetőről. A még a korunkbelieknél is remélhetőleg ismert tény, hogy Tokodon több régi parasztház annak idején vályogból épült, ahogy annak idején a falvak házainál ez természetes volt. Ma is találkozhatunk még velük szép számban. De azt a vályogtéglát anno valahonnan elő is kellett állítani, és akkor még messze nem a tüzépre jártak az emberek építőanyagért. Hova máshová, hát a vályogvetőhöz. A vályogtéglák szemcsés ásványi részecskékből, és növényi részekből álltak, amelyek a kötést biztosították. A szemcsés ásványi részecskét kinyerhették vályogos talajból, vagy mesterségesen előállíthatták agyag és homok meghatározott arányú keverékeként. Ismerve településünk geológiai viszonyait, a tokodi vályogkészítés esetében valószínűleg az utóbbi módszert alkalmazták. És bizony az Únyi-patak melletti területen végezték valamikor ezeknek a vályogtégláknak az előállítását.
“Valamikor az Egyházvölgyben lakott a Soós familia, azoknak a nagyapjuk volt a vályogvető. Ott a pataktól visszább, ott volt egy kisház is. És a kisöreg onnan szedte a földet vályognak, és ott dagasztotta. Sokat csinálta ám az öreg, vályogvető volt az öreg. Kiszedték a földet, csináltak gödröt tudod, bele a sár, és akkor dagasztották. Lábbal nyomkodták. És mikor megfelelő anyag volt, voltak ilyen formák, abba beleöntötte, megszáradt és rakta gúlába. Tudod sok ilyen dolog van ám régi, ami feledésbe merül.” – György Lajos bácsi visszaemlékezése.
A szemléltetés céljából a galéria tartalmazza Markó Ferenc festményét.
A felderítésben részt vett Szabó Tamás, Szépvölgyi Arnold, Faragó Ferenc.