Helytörténeti Kultúrmisszió - 52. rész: Serházi dűlő
A Serházi dűlő Tokod falut keleti irányból határoló táj. A Hosszúhegyet déli irányból határolja, egy kisebb vízelvezető árok választja el a Hosszúhegytől, ez az árok aztán az Arany János utca végénél torkollik bele a Nagygödörbe a régi kutyaiskola, ha úgy tetszik dogschool környékén. A terület déli irányban kinyúlik a Szabadság utca felé is, itt néhány szőlő napjainkig megtalálható. Alapvetően azonban a Hosszúhegy és a Nagygödör, efelett pedig a Miklós berki vízfolyás közé ékelődő dimbes-dombos területről beszélünk, amely felhúzódik egészen a Nagy-Gete aljáig, a fenyvesig. Soós Éva néni könyvében a következőt olvashatjuk: “Tovább haladva a Serházi-dűlőbe érünk, ahol még ma is sok a komló. Lehetséges, hog valaha azon a területen sört főztek? Nem elképzelhetetlen ez, mert a XVI-XVII. században már a tiszta magyar falvakban is ismerték a sört és a serfőzést. A serfőzés mesterségét a németek hozták be az országba és Tokodon is éltek németek.” Napjainkban a területen emberi tevékenységnek nyomát sem találtuk, egyetlen kútgyűrű utalt az itteni hajdani mezőgazdaságra, de ez is inkább a szőlőműveléshez kötődhetett. Február 17-én a hirtelen berobbant tavaszi időn fellelkesülve egy laza kirándulás keretében fotóztuk végig a tájegységet, így lassan az egész keleti határ felderítésre kerül. Felvételek: Szabó Tamás, Robotka Márk, Szépvölgyi Arnold, Robotka István.
A Helytörténeti Kultúrmisszió során Tokod történelmi és természeti kincseit látogatjuk meg, fotógalériát készítve felidézzük azoknak történetét.