Eladó szénbánya Tokodon? Hogy is van ez?
Az utóbbi héten felröppent az interneten egy bulvárhírként is kezelhető cikk, miszerint Tokod közigazgatási területén 100 millióért lehet venni szénbányát. Az Index, a Hídlap, és a Borsonline is közzétette a cikket. Kicsit utánajártunk mi is ez, és hol van.
A cikkben szóban forgó 2 hektáros terület a pincéki elágazásnál lévő, korábbi nevén Újebszőnyi bányatelep ingatlanja. 1971-től lényegében a rendszerváltásig folyt itt szénbányászat, az Öreg-ebszőnybányai mezők lefejtése után. Már a bánya megnyitását megelőző kutatások is a hanyatló időszakban kezdődtek (1970-es évek elején úszott el a Dorogi-szénmedence legtöbb jelentős bányája), ezért utólag kijelenthetjük: talán már akkor sem szántak nagy jövőt az itteni üzemnek, főleg hogy a szén minősége nem érte el a várt mértéket. Visszatérve: 1990-ben az épületek egy részét lebontották, a lejtaknát befalazták, a terület valószínűleg magánkézbe került, és most eladó. A mai állapotokból is látható, hogy fejlesztés 27 éve nem nagyon történt a területen (egy tetőcserét kivéve), közel ennyi ideje köze sincs az aktív bányászkodáshoz. Éppen ezért talán merész dolog még ma is szénbányaként tekinteni a területre. Mindenesetre néhányan felkapták a fejüket, de jobb tisztán látni a falu környékén zajló eseményeket.
Újebszőnyi bányaüzem
A cikket elsőre elolvasva valójában nem az Újebszőnyi bányára asszociáltam, hanem a Csobántanya alatt lévő 17-18-as aknákra. A sztori szinte majdnem ugyanez, annyi különbséggel, hogy ezutóbbi bánya története még 1894-re nyúlik vissza. Romos épületek, csernobil hangulat, eladó tábla a kapun. Szóval ha már itt tartunk, meg is duplázzuk: nem is egy, hanem két szénbánya is eladó Tokodon! Lássuk, mit érdemes tudni a tizenhetesről:
A másik eladó ipari terület Tokod-Ebszőnybánya és Annavölgy között, Csobántanya alatt elhelyezkedő, közel 2 hektáros ipari ingatlan. A területen 1894-ben a Trifaili Kőszénbánya RT végez kutatást, majd 1924-ben megkezdik a szénbánya megépítését. 1925-ben a bánya elúszott (tehát a karsztvíz elárasztotta a bányavágatokat.) 1951-ben folytatják az aknák mélyítését és az építkezést. 1958. július 16-án helyezik üzembe, de október 18-án máris elúszik. 1959 első félévében történik a víztelenítés, innentől kezdve a bánya 1971-ig üzemelt, folyamatosan küzdve a vízzel és a betörésekkel. 1971 első negyedévében kezdik meg a bánya Északkeleti területeinek feltárását, újabb vágatokat hajtanak ebben az irányban, viszont október 8-án percenként 76 köbméteres mennyiségű vízbetörés elfullasztotta a bánya függőaknáihoz tartozó mezők egészét. A lejtaknai bányamező (lejtakna nem függőlegesen, hanem lejtősen vagy vízszintesen halad a föld mélyére) tehát a lejtaknai mező Északnyugat felé terjeszkedett, november elsején az egyik itteni vágatvégben is megjelent a víz, november 4-én a szivattyúzások ellenére a víz elárasztotta a szivattyúkamrát, így a megmaradt lejtaknai mezőt is fel kellett adni. Ezzel a Dorogi Szénbányák 17-18-as aknáit feladták. Valamilyen szinten történtek tömedékelések (a függőaknákat betömték, lezárták betonfedéllel), de a vízszintes szállító alagutakat nem zárták le, ez a főút mellől is látható. Vegyipari üzem működött az ingatlan egy részén a bányászkodást követő években, ez a magyarázata hogy még a 2000-es évek elején is az irodaépületek viszonylag jó állapotban voltak. Mára azonban rendkívül leromlott az állapota az egész ingatlannak. Az alagutak a képek alapján továbbra is járhatóak. A nagykapunál lévő kisházban egy házaspár őrizte a területet.
Képek forrása: Index fórum
17-es akna nagykapuja
Tárók bejárata
A képek alapján az utóbbi terület talán inkább megőrizte a bányászkodás jegyeit, mint a hirdetésben feladott terület. Az itt mutatott képek fórumról származnak, készítője számunkra ismeretlen. A terület magánterület, a bejárást senkinek sem javasoljuk.