1875-ben a „Buda-bécsi államvasút vonalának Dorog és Tát helységek közötti VI. 4/8 mérföldmutató oszlopától délre 800 ölnyire eső kopár hegygerincen, tehát valószínűen lelőhelyünkön, az esztergomi érsekség végzett kutatást. Az ásatáson talált és prímási gyűjteménybe került 8 edény ma már nem azonosítható az EBM gyűjteményében, de az edények változatos rajzát Malek Károly elküldte Zsigmondy Gusztávnak, ezekből megállapítható, hogy a lelet kora- vagy középső-bronzkori urnákból, tálakból és fületlen bögrékből állt. Az MNM-be küldött 4 edény, 1 urna és 3 bögre a tokodi csoporthoz tartozik.

Az Árpád-akna iszapoló gödrében 1961-1963-ban Szepessy Géza, 1969-ben Lányi Vera gyűjtött különböző korú régészeti leleteket. 1960-ban Bándi Gábor végzett itt kisebb leletmentést. A felhagyott iszapgödör falában terepbejárásunkkor csak igen kevés régészeti objektumot láttunk, a lelőhelyet az iszapolással már tönkretették. (Horváth-Kelemen-Torma, 1969.)

A seprűs és textiles díszítésű urnák, illetve fazekak töredékei a kora-bronzkori hatvani kultúra telepére utalnak. Egy mészbetétes díszítésű urna és korsó töredéke a középső-bronzkorra keltezhető.

Szepessy Géza 1961-ben kardmellékletes kelta sír előkerüléséről tudósít. 1962-ben egy csontvázas sírból származó mellékleteket,: korongolt tálat, kézzel formált tálkát, vaskardot, kardhüvely töredéket, lándzsát, kést mentett meg. Mohácsi Gyula 1963-ban sírból származó 3 urnát, 1 tálat, kézzel formált poharat és bronzkarperecet ajándékozott a DTM-nek. Lányi Vera vaslándzsát, késtöredéket is gyűjtött. Valószínűleg sírból származik egy omphalosos fenekű kis urna is.

A szürke színű, részben besimított hullámvonalakkal díszített tál és urnatöredék, grafitos csöbör töredék, kézzel formált edények töredékei alapján kelte településsel is számolni kell a lelőhelyen.

Bándi Gábor egy ellipszis alakú gödröt tárt fel, amelyet a korongolt szürke kerámia, durva házi kerámia és terra sigillata a római korra keltez. Lányi Vera késő-római szürke színű cserepeket és malomkőtöredéket gyűjtött. A DTM. gyűjteményében levő spirálisan körbefutó vonalakkal, párhuzamos vonalkötegekkel, hullámvonallal díszített fazekak töredékei, fenékbélyeges edény, cserépbogrács stb. töredékei kisebb Árpád-kori településre utalnak. Ugyanitt 1969. évi terepbejárásunk alkalmával Árpád-kori földbe ásott ház foltját figyeltük meg.

A DTM. 1958-ban egy péceli bögrét, textil díszes hatvani urnát, szövőszéknehezéket, középső-bronzkori mészbetétes korsótöredéket, későbronzkori bronztöredéket, későbronzkori vagy kora-vaskori omphalosos tálakat, kora-vaskori agyagcsöbröt, kelta vaslándzsát , germán edényt, Árpád-kori agyagmécsest és kétosztású csészét vásárolt egy ismeretlen eladótól. A fenti tárgyakat leltárkönyvi bejegyzés szerint 1936-ban, illetve 1954-1955-ben találták Ó-Tokodon. Véleményünk szerint ezek a leletek nem lelőhelyünkről származnak, tényleges lelőhelyük kikutatása ma már nem lehetséges.