Feltárási jegyzék 14. - Erzsébet-akna iszaptároló
22/18.Erzsébet akna- iszaptároló
Az Erzsébet aknai lelőhelyen tárgyalt római kori településhez tartozó egyik temető a telep ÉNY-i szélénél, a Brigetio felé vezető út mellett helyezkedik el. Feltárásának összefoglalását Lányi Verának köszönhetjük.
„1965 decemberében kábelfektetési munkálatok során kerültek napvilágra az első sírok, melyekből mindössze 1 késő-római edény és 1 igen töredékes üveg került az EBM-be. Ekkor a rendszeres feltárásra nem volt lehetőség. 1967-ben a bánya területén iszaptároló építését határozták el. Az építkezés veszélyeztette a sírokat. 1968-1969. években a Dorogi Szénbányák Vállalat, majd a MNM anyagi támogatásával 119 sírt tártunk fel. A temető feltáratlanul maradt részei az országút, valamint a bányaépületek alatt fekszenek, így feltárásukra jelenleg nincs lehetőség.
A sírok tájolása kevés eltéréssel hasonló, általában a NY-K-i irány változata. A sírok jelentős része melléklet nélküli volt. A mellékletek a IV. sz-i temetők szokásos mellékletei,: mázas korsók, szürke bögrék, hagymafejes fibulák, övcsatok, szíjvégek, üvegpasztagyöngyök, karkötők. A temető több sírjában többszörös betemetkezést figyelhetünk meg. A temető területén ismeretlen korú és rendeltetésű épületmaradvány volt megfigyelhető.
A temető datálását megnehezíti, hogy a sírokban csak néhány (összesen 5 db) kopott Valentinianus-kisbronz volt. A téglasírok megépítéséhez sok Lupicius felirattal ellátott téglát használtak fel. Ezek a tények, valamint néhány más római temetőből nem ismert formájú tárgy – edény, ékszer – a temető használatát a IV. sz. végére, V. sz. első felére keltezik.”
Récsey Viktor 1893-ban a Várberek szélén, a bányavasút mellett 12 sírhelyet konstatált, „ melyek kőlapok közé szorult forgatott földet és ebben kelet felé fektetett csontvázakat tartalmaztak.” A pontos helymeghatározás ma már lehetetlen, feltételezhetően a késő-római temetőhöz tartozó sírokat bolygattak meg.