A fő utca 9. sz. kertjében, XIII – XIV. sz.-i edénytöredékeket gyűjtöttünk. A ház építése alkalmával, 1,5 m mélységben, XVI – XVII. sz.-i ágyúgolyó került elő. (1971)

A középkori falu, ( Tokod; Cacod; Tukud; Tacod ) a mai község helyén terül el. Első okleveles emlíatését 1181-ből ismerjük, amikor határait írják le. Az oklevél említi a Tátra átvezető utat, A Kövecses- és Gete-hegyet, valamint a szomszédos falvakat: Tát, Sáp, ( Sárisáp) és Ugan ( Annavölgy)

1193-ban Ebszőny határa Tacod falunál, a Sár vizétől kezdődik. Szomszédai ekkor: Ebszőny, és Tát – az oklevél a Hegyeskő („hijgiskew”) hegyet is megemlíti. 1270-ben mint Csolnok északi szomszédja fordul elő. 1272-ben V. István király átír egy Esztergom Tát és Tokod határát tárgyaló oklevelet. Az Árpád-kortól az esztergom-szent-királyi kereszteseké.

1543 táján a török elpusztítja: 1564. évi királyi adólajstrom és az 1570. évi török adóösszeírás is a pusztult helyek között sorolja fel, utóbbi Hamza bej egykerekű malmáról is megemlékezik. 1588-as adólajstrom összeírásakor is pusztult falu, ekkor azonban Pilis megyéhez számítják. 1595-ben az esztergomi érsek szerzi meg, aki itt templomot is építtet. ( Valószínűleg a középkori templom romjaiból ) 1674-be 2 ½ porta után adózik. 1685-ben – a táti csata alkalmával — , majd 1686-ban ismét törökök dúlják fel, ekkor templomát is elpusztítják. az 1696. évi adóösszeírás szerint, Tokod pusztult hely, melynek jobbágysága csak tizedet fizet.

Középkori temploma valószínűleg a mai templom helyén állott, az 1701. évi egyházlátogatás idején „ a falu középen romokban” hever. Az összeíró szerint egykor Szent István építtette, Szent Márton tiszteletére.