Ebszőny-csárda

A 2-3 m magas, löszös dombon néhány sötét színű foltot figyeltünk meg. A körömcsípésekkel díszített oldaltöredék, bütykös oldaltöredékek az újkőkori vonaldíszes kerámiába sorolhatók. A lelőhelyen néhány bronzkori cserepet is gyűjtöttünk. (Horváth-Kelemen-Torma, 1970-1971.)

Bundáshegy

A löszdomb tetején több sötét színű foltot figyeltünk meg, ezekből elsősorban a rézkori badeni (péceli) kultúrára jellemző fazéktöredékeket, kétosztású táltöredékeket, kannelurás díszítésű oldaltöredékeket stb. gyűjtöttünk. A seprű és textildíszes oldaltöredékek a hatvani kultúrába sorolhatók. (Horváth-Torma, 1970.)

Valószínűen ezen a lelőhelyen került elő az a pattintott nyílhegytöredék, amelyet Páncél Béla ajándékozott az EBM-nek

Sáncok

A viszonylag meredek lejtőkkel határolt, mindössze 20-30 m relatív magasságú löszdomb tetején 5-6 sötét foltot figyeltünk meg. A foltokból a hatvani kultúrába sorolható textillenyomatos és seprűs díszítésű cserepeket gyűjtöttünk. A mintegy 100 m hosszú, 50 m széles települést ellipszis alakban árokkal vették körül. A betöltődött árok nyomát a felszínen sötét elszíneződés jelzi. (Horváth-Torma, 1970.) Az árok helye egy 1971-ben készült légi felvételen is jól kirajzolódik.

Mogyorósi úti dűlő

A dombhát legmagasabb pontján fekvő szőlőjében Krégli Ferenc forgatás közben különböző edényeket, köztük tálakat talált. Az edényekben égett csontdarabok voltak. Az 1950-es évek végén előkerült leletek elkallódtak. Terepbejárásunkkor csupán néhány jellegtelen, talán későbronzkori cserepeket találtunk. (Horváth, 1965., Raczky, 1972.)