Helytörténeti kultúrmisszió - 34. rész: Tokodi pincevölgy
Szüret ideje van, a pincegazdák apraja-nagyja darálja a szőlőt a pincékben. Éppen ezért találtuk aktuálisnak ilyenkor Tokod egyik legkultikusabb tájának, a Kis- és Nagyvölgynek bemutatását. A pincevölgy történetét és jelentőségét remekül összefoglalja a Tokodi Borkultúra Egyesület honlapja: A pincevölgy több évszázados múltra tekint vissza. Több pince és a bennük található prések és egyéb régi feljegyzések árulkodnak a XIX. századi pincevölgy életéről.
A hagyományos szőlőművelés évszázadok óta jellemző e területeken, egészen a római korig visszamenő leletek is árulkodnak bortermelésről. A pincerendszer több völgyből áll. Ezek közül leghosszabb a Nagy-völgy, mellette található a Kis-völgy. A bajnai útról nyílik az Ürge-völgy és a Törökút. Fekvésükből adódóan kiválóan alkalmasak bor tárolására a völgyekben található pincék. A magasabb területeken, a kiváló fekvésű lejtőkön lehet szőlőt termeszteni.
Manapság egyre több rendezvény helyszíne a völgy. Itt húzódik a Kék Túra országos útvonala, amely sok száz túrázót vonz a völgybe évről-évre (Kinizsi százas). A szőlőtermelők védőszentjének, Orbánnak tiszteletére Tát-Tokod-Mogyorósbánya határán kápolnát emeltek és ott kérték Szent Orbán közbenjárását a jó szőlőtermés érdekében. A három község egymást váltva rendezi meg ott az Orbán napi ünnepségeket.
A régió fejlődése töretlen, hiszen láthatóan egyre több pince és egyre szebb környezet várja az idelátogatókat. A Tokodi Borút rendezvénysorozata pedig országos hírűvé teheti ezt a csodálatos természeti tájat, ahol olyan csend fogadja a látogatót, amelyet Budapest környékén csak nagyon kevés helyen tapasztalhat meg az ember.
Szeptember eleji ottjártunkkor végigjártuk a völgyet és igyekeztünk a legfőbb jellegzetességeket megörökíteni, és betekintést kaphattunk 1-1 különleges pincébe is. A völgy végéről tekintettük meg a gyönyörű panorámát, majd a Kisvölgyben sétáltunk vissza a “központba”, a pavilonhoz, amely már több mint egy évtizede jellegzetessége a Nagyvölgynek. A Tokodi emberek többségének életéhez (legyen bányász, vagy mezőgazdász), mindig is hozzátartozott a szőlőművelés a Falu különböző helyein. Óriási hagyományt örököltünk ezen területen, amelyet ápolni kell, és továbbadni az ifjabb nemzedékeknek. Bízunk benne hogy az 50-60 év múlva ide érkező látogatók is ezen a véleményen legyenek: “A jó Tokodi bornak nincsen párja!”
A Helytörténeti Kultúrmisszió során Tokod történelmi, természeti kincseit látogatjuk meg, fotógalériát készítve felidézzük azoknak történetét.