Helytörténeti Kultúrmisszió - 57. rész: Szentkereszti hegy
A Szentkereszti hegy nevéből adódóan nincs messze Péliföldszentkereszttől. Tokod közigazgatási területének legnyugatabbra fekvő észak-déli irányban elnyúlt keskeny határsávján járunk. A területet északról a Mogyorósi-kőszikla, keletről a Gelenye-oldal és a Körtvélyes, délről a Római-szőlőhegy illetve nyugatról Órisáp-puszta (idősebbek Úrisápnak is mondták), és az úgynevezett Sápi-völgy határolják. Ez utóbbi területek már Nagysáp közigazgatási területén fekszenek. A határsáv területének legnagyobb részét fásítások borítják, igen sokszínű módon. A Bajnai-út közvetlen környezetében telepített fenyvest találunk, ilyen fenyves található a hegy keleti és nyugati lejtőjén egyaránt. Ha elindulunk felfelé, egy ideig a Körtvélyesbe vezető úton haladunk, majd az első elágazásnál balra fordulva indulunk el felfelé. Itt rögtön belebotlunk a telepített Diósba, többszáz méter hosszan és közel száz méter szélességű területen számos, szabály szeirnt telepített diófa található. Ha a dióstól tovább haladunk nyugat felé, a kétoldali fenyvesek közötti völgyben haladva egyszer csak kikötünk a hegy gerincén található gyümölcsösben, ahonnan megint csak érdekes panoráma mutatkozik meg. A gyümölcsös területe gyakorlatilag már külföld, ezért egy rövid távon visszafelé kell haladnunk, majd utunkat északi irányban folytatjuk, a dióson keresztül a Mogyorósi kőszikla irányába. Itt pedig a klasszikus lombhullató erdőben találjuk magunkat egy szakaszon. Az út egy magaslesnél egyszer csak véget ér, és egy 100 méteres bokrok és fák közötti csúszás-mászás során bukkanunk ki a tisztásra, a Körtvélyes feletti és a Gelenye oldaltól nyugatra fekvő ferde hegygerincre. Erről a gerincről kelet felé nézve belátjuk a Nagyvölgy egy részét, messzebbre tekintve a Hegyeskő és Gete vonulatait, valamint az Únyi-patak völgyét. Nyugat felé, a naplemente irányába nézve pedig a Bajóti-kő bérceinek sziluettjét láthatjuk. Az északi irányba tartó (utólag megtalált) másik út, amely szintén a Körtvélyesből indul, Mogyorós felé vezet. Ezen az úton felfelé haladva elérkeztünk egy 4-es elágazásig, ahonnan nyugati irányban Szentkereszt felé, északi irányban Mogyorós felé, keleti irányban a Kőszikla felé, déli irányban pedig vissza, a Körtvélyes felé folytathatjuk utunkat. Mi a Szentkereszti hegy felderítése során innen a Kőszikla felé folytattuk utunkat. A keskeny, észak-déli határsáv területén tehát a fenyvestől kezdve a lombhullató erdőn és a gyümölcsösön át a diósig és az “ugaron” hagyott tisztásig mindenféle növényzet megtalálható, talán ez lehet éppenséggel a szóban forgó határterület érdekessége. Ajánljuk a terület felderítését azoknak, akik a Körtvélyes irányából szeretnék megmászni a Mogyorósi-kősziklát, vagy pedig Szentkereszt felé kirándulnak egyet.
A Helytörténeti Kultúrmisszió során Tokod történelmi és természeti értékeit látogatjuk meg, fotógalériát készítve felidézzük azoknak történetét.