A Kalló nevű tájegység Tokodon a Sashegy utca és az Únyi-patak közötti területet, illetve a Sashegy alatti sík szántóföldet jelenti, amelynek csupán a délkeleti csücske tartozik Tokodhoz. A területet északról és nyugatról Tát, keletről a Tekerületi rétek és az Únyi-patak, délről pedig a Sashegy határolja. A „kalló” maga egy melléknév, olyan személyt, vagy testrészt jelent, amely a kallózás műveletét végzi (kallózás). A kalló szóból származtatott „kallómalom” jelentése a gyapjúból készült szövetanyagok nedves állapotban való mechanikai tömörítésére szolgáló, vízi energiával működő gép. Egyértelmű leírást nem találtunk arra vonatkozóan, hogy Tokodon efféle műveletet végeztek volna, azonban a falu történetét leíró könyvekben egyértelműsítésre kerül, hogy az Únyi-patak tokodi szakaszán az Ebszőnyi malom, a Wéber-malom és a Pékmalom után folyásirányban a Kalló-malom, vagy „Kalmár-malom” volt a negyedik, legalsó malom. Ezzel összefüggésben, még az 1980-as években is, az Únyi-patak a Sashegyi-híd és a táti szennyvíztisztító telep közötti szakaszon a jelenlegitől eltérő mederben folyt, sokkal közelebb a Sashegy utca úttestjéhez, így lehetővé téve, hogy ott korábban vízimalom működhessen. Az említett hídtól az Únyi patak medre mellett végigsétálva meg lehet közelíteni a hajdnai Kalló-malom pontos helyszínét, azonban magánterület lévén ottjártunkkor nem határoztuk meg ezt pontosan. Mindenesetre egyértelmű, hogy a patak ezen a szakaszon is később szabályozásra került, és a jelenlegi, a házaktól távolabbi medrét mesterségesen alakították ki, és bár a régi meder még az 1990-es évekbeli légifelvételen is részben látható, napjainkban már alig található meg. Az 1887-es állapotokat ismertető kataszteri térképen a mai patakmeder teljes mértékben nem is látható. Ezen a térképen „Kalló” név alatt az a háromszög alakú terület látható, amely a Sashegy alatti szántóföld délkeleti csücskét jelenti. Ha a magasból tekintünk rá erre a területre, egyértelműen látható egy éles kontrasztú vonal a szántóföldön belül, amely a táti szennyvízteleptől a Sashegy felé egyenesen húzódik. Ez a vonal gyakorlatilag Tát és Tokod történelmi (és egyben jelenlegi) határa. Az 1967-es légifelvételen egyértelműen látható, hogy a szántóföld Tokodhoz tartozó területének más lehetett a tulajdonosa, és másképp is szántotta, gondozta, mint a táti területet. Napjainkban már az egész szántóföld egyben kerül gondozásra, de a történelmileg egymástól eltérő talajtípusok még 2025-ben is egyértelműen jelzik a két falu történelmi határvonalát. Nem mellesleg, ez a szántóföld a Kisalföld egyik legkeletibb nyúlványa, amely nem is olyan régen még a Duna árterülete volt. Ezen a területen (is) zajlott az 1685-ös történelmi táti-tokodi csata, amely során a Habsburg seregek történelmi győzelmet arattak a törökök felett, ezen győzelem is segítette Buda 1686-os visszafoglalását. Ha manapság a táti malom felől közelítjük meg a falut a Sashegy utcán keresztül, úgy a Tokod tábla előtt jobbra láthatjuk ezt a szántóföld-csücsköt, amely évről-évre szebbnél szebb gabonával kerül beültetésre, hol napraforgó, hol búza díszíti a határvidéket. Efölé a Sashegy magasodik, a faluba beérve pedig a bal oldalon sorakozó újépítésű házak közül az egyik mögött feküdt hajdan a Kalló-malom, amely ennek a tájegységnek a nevét is adta.

A Helytörténeti Kultúrmisszió során Tokod történelmi és természeti értékeit látogatjuk meg, fotógalériát készítve felidézzük azoknak történetét.