A Szarkás a történelmi Tokod területének keleti határvidéke, Doroggal határos dűlő. Északról Kenyérmező, nyugatról a Vajaskúti dűlő illetve Ótokod, délről a Kis-Gete alja, keletről pedig a dorogi Mészkőhegy határolja. A Szarkás az a zöld lankás mező, amit a 10-es útról látunk jobbra, miután Altárót elhagyjuk és haladunk a dorogi szemétégető irányába. A Tokod 20. században történt régészeti feltárásait ismertető Feltárási jegyzékben az alábbiak találhatók a Szarkásról: „Az időszakos vízmosás DNY – i és ÉK – i oldalán egy-egy római kori épületet jeleznek a felszínen heverő kövek és tegulák. A lelőhelyen néhány szürke színű késő római cserepet gyűjtöttünk. A falmaradványokat 1962–ben megbolygatták. (Horváth, Kelemen, Torma, 1969.) A Szarkástól délre helyezkedtek el a Ótokodi bányaüzemek, a Kerékhegy oldalában található tárók, valamint a Gusztáv aknák. A Szarkás és Ótokod térségében az alábbi dátumok ismertek a szénbányászat kapcsán: 1835. A szarkási bányászkodás kezdete. 1838—1853. Szarkáson Weissenberger Gáspár bérli az érsekség szénjogát. 1853 — 1868. Szarkás. Weissenberger Gáspár bérletét Brzorád Rudolf veszi át. (Érsekségi terület.) 1869— 1895. Szarkás. A Kőszénbánya és Téglagyár RT. átveszi a szarkási bányákat is. 1893—1898. Tokodaltáró környéke, Ebszőnybánya, Szarkás, a Trifaili Társulat bérletébe kerül (a Papnevelde, a Főkáptalan és az Érsekség területei). 1898—1946. A Trifaili Társulat szénjogát átveszi a Magyar Általános Kőszénbánya RT. Birtokába kerül Dorogon a Papnevelde, Tokodon a Főkáptalan, Szarkáson az Érsekség területe. 1924 — 1925. Tokod—Szarkás. Az Esztergom— Szászvári Kőszénbánya RT átveszi a Tokod községi és a szarkási szénjogot. Forrás: https://mnl.gov.hu/mnl/keml/bevezetes_0. A Szarkás közvetlen közelében fekszik az úgynevezett „Miksic” nevű terület is, amelyről Huber Andrásné az alábbiak szerint ír: Miksic, népi elnevezés, eredete a Michsütz (német) névszó. Farkas Miklósné Mezős Klára dédapja, Mostyenán Károly (aki az 1840-ben született Felvidéken) felesége volt Michschütz Katalin (született 1843.) A család birtokában voltak a Gete északi oldalának területei, innen ered a táj elnevezése. A Miksicre felvezető út jobb oldala, a Szarkások már Tokod községi tulajdonban voltak. Gyuriczki Ferenc bérelte a területek kb. 1/3-át 1937-től 1950-ig, Újvári István kántortanító úrnak fizette a bérleti díjat. A Miksic nevű területen épült a Tetűcsárda a 10-es út feletti magaslaton. Pihenőhelyként szolgált a szénszállító lovaskocsiknak, illetve a Budapest-Komárom között közlekedő postakocsik, úri hintók részére. (pihenő istállóval). Az épület szintén a Michschütz család birtokában volt. A Miksic és a Szarkás környékét 2024 tavaszán, majd 2025 őszén látogattuk meg legutóbb, és fotógalériát készítve felidéztük a táj történetét.