Tokodon a 8o7 főből álló lakosságot 1853-ban mindössze „egy 8 akós rézcsövű, de lázopumpájú feckendő” segítette – ha szükség volt rá – a tűzoltásban. 19o1-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egylet/egyesület, amelynek Meitner Lajos községi jegyző volt a parancsnoka. Akkor még valószínűleg nem nem tartották nyilván a tűzeseteket. 19o5–től viszont 1949-ig a községházán összesen harminchetet vettek nyilvántartásba. Köztük például:

19o5-ben a Szolák féle gazdaság égett le az állatokkal együtt, 1911-ben Pap András /dóka/, György József, Süveges Sándor borospincéje szenvedett tűzkárt 195o korona értékben, l915-ben a templom oltára égett meg, 192l-ben a MÁV Rt. két lakása, és három lakrésze gyulladt ki mozdony-szikrától, a kár 7oo.ooo korona, 1925-ben a Szászvári Kőszénbánya Rt. irodái és műhelyei égtek le, 145 millió korona volt a kár, 1926-ban Pischl Ferencné lakásában keletkezett tűz és a 6 éves gyermeke a füstben megfulladt, az anyagi kár 2 millió korona, a tüzet a gyermek okozta játékával, 183o-ban a Papnevelde erdejében égett le 2 hold tölgycsemete, 1939-ban Stefán József szalmakazalját saját ötéves gyermeke gyújtotta fel…Bizonyára részt vett az oltásokban az egyesület is.

Volt szertáruk is, mert 1912-l3-ban a bővítését említik. 1925-ben a Major épület mai Béke utcára néző részén – amely a fényképen jól látszik – kialakított tűzoltó szertárt a község átadta az egyesületnek. Ugyanez év március l5-i egyesületi közgyűlésen, amikor megjelent Meitner Lajos tűzoltó parancsnok őt a közgyűlés résztvevői vigyázzállásban üdvözlik. ”25 évvel ezelőtt tették a fejemre a csákót” -mondja és fiának ifj. Meitner Miklósnak (aki szintén a tokodi községházán dolgozik ) felajánlja a parancsnoki csákót s miután elfogadja azt, megválasztják parancsnoknak.