Tokod Falu Helytörténeti Kultúrmisszió
A Tokodi Helytörténeti Kultúrmisszió egy Tokod Nagyközségben 2017 januárja óta működő civil csoport, tagjainak nagy része a fiatalabb korosztályból származik. Aktív tagjainak száma meghaladja a tíz főt, a csapattagokra egyaránt jellemző az erőteljes lokálpatriotizmus, a falu iránti érdeklődés, a hazaszeretet. Ebből adódóan mindnyájan rendszeresen jártuk Tokodot és környékét, a térség erdeit, dombjait, a határt. Valamennyien igyekeztünk megörökíteni a környék természeti és történelmi kincseit, mígnem a szóban forgó civil szervezet ezen önálló kezdeményezéseket rendszerbe foglalta, szervezettebbé tette.
Tájegységek, nevezetességek felfedezése
2017 januárjában első körben amatőr fényképész falubeliekkel együtt indultunk útnak, szisztematikusan felderítve a tokodi határt, annak történelmi és természeti kincseit, amelyekről fotógalériát készítettünk – és készítünk folyamatosan – felidézve azoknak történetét. 2019 januárjára összesen 52 tájegységet és nevezetességet fedeztünk fel, amelyekről a részletes képgaléria mellett szöveges leírás, 1-2 bekezdésnyi múltidéző szöveg is elkészült. Az általunk „epizódoknak” nevezett, a felderítések során készült és a feldolgozás közben szöveges leírással kiegészített albumokat első sorban a 2017 januárjában létrehozott Facebook oldalunkon közöljük az érdeklődőkkel. Facebook oldalunk jelenleg közel 2400 fős követőtáborral rendelkezik, valamint felmerült az igény egy saját honlap elkészítésére is, amelyen keresztül folyamatosan bővülő gyűjteményeinket elérik a Facebook fiókkal nem rendelkező személyek is. A Facebook-oldal (facebook.com/csakatokod) mellett egy Google alapú térképen folyamatosan jelöljük a már felderített és lefotózott tájakat, így fenntartva és az érdeklődők számára is közölve azon szisztémát, amely szerint Tokod Nagyközség közigazgatási területének felderítése folyik. Célkitűzésünk, hogy a helyiek megismerjék és nevükön nevezzék azoknak a dűlőknek, tájegységeknek a több évszázados hagyományos neveit, amelyeket a régi tokodiak még ismernek. Ismerjük meg, hol élünk.
A jelen állapotok megörökítése mellett megalakulásunk óta célkitűzés, hogy a több különböző helyszínen papír alapon és digitális formában eltárolt, a faluval kapcsolatos archív fényképfelvételeket összegyűjtsük, digitalizáljuk és egy lehető legnagyobb, tematika szerint csoportosított gyűjteménybe integrálva közöljük azt az érdeklődő közönség felé. Ezen résztevékenységünkben legnagyobb segítségünkre szolgált a Tokodi Könyvtár helytörténeti gyűjteménye, a korábbi években helytörténettel foglalkozó magánszemélyek, valamint az online felületen bennünket követő magánszemélyek is. Mivel a Facebook-on keresztül többszáz tokodi és környékbeli érdeklődőt elérünk, sok olyan lelkes személy akad, aki saját otthoni fényképgyűjteményéből küld be a számunkra, ezzel is gyarapítva
gyűjteményünket. Különösen sikeresek azok az albumok, amelyek személyeket ábrázolnak, sok helybéli felismeri felmenőit, rokonait, barátait, felidézik az emlékeket, ezáltal korábbi kapcsolatok újulhatnak meg.
Az archív fényképeket a következő szempontok szerint csoportosítjuk:
- Tokod Régen – Régi utcaképek, épület-felvételek
- Tokod Falu Nagyjai – Falunk lakóinak felmenői, ismertebb személyek
- Iskolai – óvodai csoportképek
- Tokodi sport archív képek
- Régi szüreti felvonulás
- Régen és ma – ugyanazon pozícióból megismételt felvételek
- Tokod – Altáró régen
- Tokod – Ebszőnybánya régen
- Tokod – Üveggyár régen
- Tokodi szénbányák
A régi fényképeken kívül a tájegységhez nem kategorizált, de jelen állapotokat ábrázoló fényképfelvételek is helyet kapnak, a falu külterületén készült felvételek a „Tokodi Természet” című albumba, míg a belterületen készült hangulatképek az „Egyszer volt egy Tokod” című albumban kerülnek közzétételre. Mind a napjainkban készült felvételek, mind a régi fényképek beazonosításához folyamatosan igénybe vesszük idősebb falubeliek segítségét, akik szívesen állnak rendelkezésünkre az információk, emlékeik átadásában.
Különböző helyszíneken kerültek eltárolásra az elmúlt 30 év falusi rendezvényeiről készült videofelvételek. Ezen felvételek néhány alkalommal televízióban kerültek levetítésre, majd éveken keresztül a videokazettákat nem hasznosították. Az Önkormányzat segítségével vásárolt digitalizáló egységgel folyamatosan történik a szóban forgó rendezvény-videofelvételek digitalizálása és közzététele. A megosztott felvételeken rövid idő alatt rendszerint több mint 1000 megtekintés történik, ebből látható, hogy az érdeklődő helyiek szívesen idézik fel a 10-20-30 évvel ezelőtti rendezvényeket, azokon magukra és
barátaikra ismernek, akikkel újra felveszik a kapcsolatot 1-1 régi emlék felidézésre során. A közzétett régi kép- és mozgóképfelvételek felkeltik a Tokodról elszármazottak figyelmét is. A legsikeresebbek az 1980-as évek végi szüreti felvonulás felvételei, szintén hasonló időszakban felvett óvodai rendezvények felvételei, valamint a 2000-es évek elején karácsonyi és farsangi rendezvényekről készült felvételek. Rengeteg különböző arc látható a képeken, sokan magukra és egymásra ismernek.
A számos képanyag mellett igyekszünk szöveganyaggal is ismereteket átadni honlapjaink követői számára. Első körben saját magunk által összegyűjtött információkat foglaltuk össze (Szénbányászat története), később azonban a Tokodon korábban helytörténettel foglalkozó idősebb magánszemélyek (Soós Rezsőné, Huber Andrásné, Robotka László) önként felajánlották hogy helytörténeti, ismeretterjesztő cikkekkel hozzájárulnak a gyűjteményhez és lakosság művelődéséhez. Ennek eredményeképp havonta két-három múltidéző cikket is megjelentetünk, amelyek a régi tokodi malmokról, az önkéntes tűzoltó egyesületről vagy éppen a tokodi népviselet leírásáról szólnak.
A 2017 óta működő csoportunk tevékenysége tehát a múlt felderítése, dokumentálása, és a régmúlt értékrendjéből példát véve a falu közösségi életének felpezsdítése, emberi kapcsolatok építése. Tokod társadalmi kohézióját nagyobb szabású rendezvényeinkkel igyekszünk fejleszteni, és saját magunk lokálpatriotizmusát, hazaszeretetét megosztani azokkal a falubeliekkel, akik erre nyitottak. A múlt értékrendjét a 21. század lehetőségeivel, technikai adottságait kihasználva szeretnénk összeegyeztetni, a kor lehetőségeivel felhívni a figyelmet az emberi kapcsolatok fontosságára, a generációk közti szakadékok áthidalására, az egymástól való tanulás fontosságára és a fiatalság előtérbe kerülésére.