2017 Éjszakai fotózás a Hegyeskőről

2017 Éjszakai fotózás a Hegyeskőről 2017 június 10-én szerveztük meg az első nagyobb, közös eseményünket, egy éjszakai fotózást a Hegyeskőről. Az ötlet még áprilisban pattant ki a fejünkből, amikor is megláttuk Soló néhány egészen jó éjszakai felvételét, arra gondoltunk, megismételhetnénk közösen. Végül arra jutottunk, hogy meghirdetjük nyilvánosan, hátha akad itt-ott érdeklődő. 18:30-kor gyülekeztünk a […]
Tokod – Annavölgy vasútvonal története

Tokod – Annavölgy vasútvonal története Előzmények Történetünk 1781-ben kezdődik, amikor is megkezdődött a Dorogi szénmedence bányászata. A fenti dátumot megelőző években Annavölgy, Csolnok, és Tokod határában, a Miklós-berekben szénkibúvást találtak. 1781-ben Krempf József csolnoki bíró szerződést kötött Rückschuss Antallal, a Miklós-berekben való bányászat megkezdéséről. Ez jelentette a 222 éves bányászat kezdetét. Ekkoriban (1781 – […]
Őrizzük meg a tokodi csuhé hagyományát és hírnevét!

Őrizzük meg a tokodi csuhé hagyományát és hírnevét! A csuhé szakkör 1978-ban alakult azzal a céllal, hogy az idősebb asszonyok részére közösséget hozzanak létre, téli elfoglaltságot biztosítsanak számukra. A zömében bányászemberek feleségei, özvegyei már a szakkör előtt is foglalkoztak csuhéfonással, viszont csupán a tétlenkedés elkerülésére, illetve a fonás ürügyként szolgált arra hogy az asszonyok eljárjanak […]
Sújtólégrobbanás 1942. július 31. – Horváth Károly visszaemlékezése

Sújtólégrobbanás 1942. július 31. – Horváth Károly visszaemlékezése 1942 júliusának utolsó péntekén több mint ötven bányász halt meg az Erzsébet-aknai sújtólégrobbanásban. A harminchét tokodi vájárt augusztus első vasárnapján temették el. Erre emlékezünk évente augusztus első vasárnapján, de ez alkalom arra is, hogy tisztelegjünk a még élő bányászok előtt, s a többi elhunyt bányászt is Isten […]
Soós Rezsőné: Volt egyszer egy országzászló

Soós Rezsőné: Volt egyszer egy országzászló 1938 Szent István év volt. Ebből az alkalomból a járási főszolgabíró Szent István Országzászló felállítását ajánlotta ott, ahol annak feltételei megvannak. A képviselő-testület úgy ítélte meg, hogy Tokodon azok adottak. Elhelyezését a Kereszt – dombra tervezték. (Az említett domb a mai Petőfi szobor mögött volt a korabeli térkép szerint […]
Soós Rezsőné: Volt egyszer egy kőkád

Soós Rezsőné: Volt egyszer egy kőkád A „KŐKÁD” (természeti képződmény) az Aranyhegy-i dűlő alatti Nagygödörnek nevezett mély vízmosás végén, amelyet az évszázadok alatt a mészkőben a rajta keresztül nem csak folyó, hanem kissé zuhanó forrás és csapadékvíz formált folyamatosan mélyítve is kád formájúvá (innen az elnevezése). A fölötte lévő dombon, a Tőkéstetőn teheneket őrző gyermekek […]
Soós Rezsőné: Tokod népességéről
Soós Rezsőné: Tokod népességéről A község területe a különböző történelmi korszakokban bizonyítottan lakott volt. A honfoglalást követően Árpád-kori település. Azt viszont nem tudjuk, hogy hányan éltek itt a korai századokban. A vészterhes időkben – tatár, török időszak – hol lakott volt, hol lakatlan puszta. Még 1647-ben is csak annyit jegyeztek fel, hogy 2,5 portája van. […]
Soós Rezsőné: Október

Soós Rezsőné: Október Szeretek gondolkodni, ”cogito ergo sum„ gondolkodom, tehát vagyok. Gondolataimat olykor-olykor rímekbe foglalom, és szívesen megosztom másokkal is. Elmúlt az első őszi hónap, jön a következő az: OKTÓBER A szőlő-dombok elcsendesedtek,Megpihentek a fáradt kezek.A dagadó szőlőfürtökKádakba kerültek S a pincék mélyén az édes mustTüzes borrá erjed. Rövidebbek már a napok,Még […]
Soós Rezsőné: Múltidéző községünk időjárásáról

Soós Rezsőné: Múltidéző községünk időjárásáról Borítóképet készítette: Papp Bertalan A földművelés és rajta kívül több minden más is az időjárás függvénye. Hát még mennyire az volt 3 – 4oo évvel ezelőtt. Mennyi veszély leselkedett az emberekre, az állatokra, a növényi kultúrákra. Az emberiség természeti, földrajzi környezete általában lassan, de olykor hirtelen változik. A változás – […]
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi egyházakról

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi egyházakról Kedves olvasók! Az 199o-es évek közepén, ahogy az egészségem engedte, szeretett lakóhelyem, Tokod múltjának kutatásához kezdtem, még nem Levéltárakban, hanem az idős lakosság körében, és sok e témakörhöz tartozó olyan könyvek tanulmányozásával, amelyekben az írója Tokodot is említette. Mindezekhez hozzátettem saját ismereteimet, és az eredmény TOKOD című könyvem […]