Soós Rezsőné: Volt egyszer egy országzászló

Soós Rezsőné: Volt egyszer egy országzászló 1938 Szent István év volt. Ebből az alkalomból a járási főszolgabíró Szent István Országzászló felállítását ajánlotta ott, ahol annak feltételei megvannak. A képviselő-testület úgy ítélte meg, hogy Tokodon azok adottak. Elhelyezését a Kereszt – dombra tervezték. (Az említett domb a mai Petőfi szobor mögött volt a korabeli térkép szerint […]

Soós Rezsőné: Volt egyszer egy kőkád

Soós Rezsőné: Volt egyszer egy kőkád A „KŐKÁD” (természeti képződmény) az Aranyhegy-i dűlő alatti Nagygödörnek nevezett mély vízmosás végén, amelyet az évszázadok alatt a mészkőben a rajta keresztül nem csak folyó, hanem kissé zuhanó forrás és csapadékvíz formált folyamatosan mélyítve is kád formájúvá (innen az elnevezése). A fölötte lévő dombon, a Tőkéstetőn teheneket őrző gyermekek […]

Soós Rezsőné: Tokod népességéről

Soós Rezsőné: Tokod népességéről A község területe a különböző történelmi korszakokban bizonyítottan lakott volt. A honfoglalást követően Árpád-kori település. Azt viszont nem tudjuk, hogy hányan éltek itt a korai századokban. A vészterhes időkben – tatár, török időszak – hol lakott volt, hol lakatlan puszta. Még 1647-ben is csak annyit jegyeztek fel, hogy 2,5 portája van. […]

Soós Rezsőné: Október

Soós Rezsőné: Október Szeretek gondolkodni, ”cogito ergo sum„ gondolkodom, tehát vagyok. Gondolataimat olykor-olykor rímekbe foglalom, és szívesen megosztom másokkal is. Elmúlt az első őszi hónap, jön a következő az:   OKTÓBER   A szőlő-dombok elcsendesedtek,Megpihentek a fáradt kezek.A dagadó szőlőfürtökKádakba kerültek S a pincék mélyén az édes mustTüzes borrá erjed.   Rövidebbek már a napok,Még […]

Soós Rezsőné: Múltidéző községünk időjárásáról

Soós Rezsőné: Múltidéző községünk időjárásáról Borítóképet készítette: Papp Bertalan A földművelés és rajta kívül több minden más is az időjárás függvénye. Hát még mennyire az volt 3 – 4oo évvel ezelőtt. Mennyi veszély leselkedett az emberekre, az állatokra, a növényi kultúrákra. Az emberiség természeti, földrajzi környezete általában lassan, de olykor hirtelen változik. A változás – […]

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi egyházakról

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi egyházakról Kedves olvasók!   Az 199o-es évek közepén, ahogy az egészségem engedte, szeretett lakóhelyem, Tokod múltjának kutatásához kezdtem, még nem Levéltárakban, hanem az idős lakosság körében, és sok e témakörhöz tartozó olyan könyvek tanulmányozásával, amelyekben az írója Tokodot is említette. Mindezekhez hozzátettem saját ismereteimet, és az eredmény TOKOD című könyvem […]

Soós Rezsőné: Múltidéző az ebszőnybányai iskoláról

Soós Rezsőné: Múltidéző az ebszőnybányai iskoláról 1897-ben Ebszőnybánya hat és tizenkét háza már valószínű be volt népesítve, mert az ottani bányabérlő a Trifaili Társulat, „az ebszőnyi bányatelepen 1897. október l-én új iskolát nyitott és ezt nyilvánossági és római katolikus felekezeti jelleggel kívánja fenntartani.” Írja az Esztergomi Főegyházmegyei Tanfelügyelői Hivatalnak Pelczer Lipót plébános. Levelében arról is […]

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi jobbágyságról

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi jobbágyságról A jobbágyság egy nagyon széles rétege volt a magyar társadalomnak, és mindig függőségi viszonyban volt a földet kisajátító nagybirtokosokkal. Ez a helyzet országunkban a 1o. – 12. században már létrejött. Egyik részét azok a szolgák, rabszolgák alkották akik uruktól földet kaptak, azon önállóan gazdálkodhattak, de nem költözhettek el és […]

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi gazdaközösségről

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi gazdaközösségről A megváltozott birtok- és tulajdonviszonyok miatt a 19. század utolsó negyedében módosították a bányabérleti szerződéseket, illetve újakat kötöttek, amelyek alanyai voltak a volt jobbágyok is. Ehrenwald Márk esztergomi bányavállalkozóval a község területén található szén felkutatására és használatára 1882-ben 1942 őszéig szóló bérleti szerződést kötöttek Pánczél Péter, Holdampf István, György […]

Soós Rezsőné: Faluszéli május

Soós Rezsőné: Faluszéli május 1997 májusában a férjem az esztergomi kórházban volt, agyvérzés miatt kezelték ott. Egyik májusi estén kimentem az erkélyre, és elgondolkoztam bízva meggyógyulásában. Közben a Nagygödör felől madárhangok s egyéb neszek érkeztek hozzám, amelyek ezeket a gondolatokat, érzéseket ébresztették bennem, és címet is adtam miután rímekbe szedtem ezt a hangulatot.   Faluszéli […]