Soós Rezsőné: Volt egyszer egy kőkád
Soós Rezsőné: Volt egyszer egy kőkád A „KŐKÁD” (természeti képződmény) az Aranyhegy-i dűlő alatti Nagygödörnek nevezett mély vízmosás végén, amelyet az évszázadok alatt a mészkőben a rajta keresztül nem csak folyó, hanem kissé zuhanó forrás és csapadékvíz formált folyamatosan mélyítve is kád formájúvá (innen az elnevezése). A fölötte lévő dombon, a Tőkéstetőn teheneket őrző gyermekek […]
Soós Rezsőné: Tokod népességéről
Soós Rezsőné: Tokod népességéről A község területe a különböző történelmi korszakokban bizonyítottan lakott volt. A honfoglalást követően Árpád-kori település. Azt viszont nem tudjuk, hogy hányan éltek itt a korai századokban. A vészterhes időkben – tatár, török időszak – hol lakott volt, hol lakatlan puszta. Még 1647-ben is csak annyit jegyeztek fel, hogy 2,5 portája van. […]
Soós Rezsőné: Október
Soós Rezsőné: Október Szeretek gondolkodni, ”cogito ergo sum„ gondolkodom, tehát vagyok. Gondolataimat olykor-olykor rímekbe foglalom, és szívesen megosztom másokkal is. Elmúlt az első őszi hónap, jön a következő az: OKTÓBER A szőlő-dombok elcsendesedtek,Megpihentek a fáradt kezek.A dagadó szőlőfürtökKádakba kerültek S a pincék mélyén az édes mustTüzes borrá erjed. Rövidebbek már a napok,Még […]
Soós Rezsőné: Múltidéző községünk időjárásáról
Soós Rezsőné: Múltidéző községünk időjárásáról Borítóképet készítette: Papp Bertalan A földművelés és rajta kívül több minden más is az időjárás függvénye. Hát még mennyire az volt 3 – 4oo évvel ezelőtt. Mennyi veszély leselkedett az emberekre, az állatokra, a növényi kultúrákra. Az emberiség természeti, földrajzi környezete általában lassan, de olykor hirtelen változik. A változás – […]
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi egyházakról
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi egyházakról Kedves olvasók! Az 199o-es évek közepén, ahogy az egészségem engedte, szeretett lakóhelyem, Tokod múltjának kutatásához kezdtem, még nem Levéltárakban, hanem az idős lakosság körében, és sok e témakörhöz tartozó olyan könyvek tanulmányozásával, amelyekben az írója Tokodot is említette. Mindezekhez hozzátettem saját ismereteimet, és az eredmény TOKOD című könyvem […]
Soós Rezsőné: Múltidéző az ebszőnybányai iskoláról
Soós Rezsőné: Múltidéző az ebszőnybányai iskoláról 1897-ben Ebszőnybánya hat és tizenkét háza már valószínű be volt népesítve, mert az ottani bányabérlő a Trifaili Társulat, „az ebszőnyi bányatelepen 1897. október l-én új iskolát nyitott és ezt nyilvánossági és római katolikus felekezeti jelleggel kívánja fenntartani.” Írja az Esztergomi Főegyházmegyei Tanfelügyelői Hivatalnak Pelczer Lipót plébános. Levelében arról is […]
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi jobbágyságról
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi jobbágyságról A jobbágyság egy nagyon széles rétege volt a magyar társadalomnak, és mindig függőségi viszonyban volt a földet kisajátító nagybirtokosokkal. Ez a helyzet országunkban a 1o. – 12. században már létrejött. Egyik részét azok a szolgák, rabszolgák alkották akik uruktól földet kaptak, azon önállóan gazdálkodhattak, de nem költözhettek el és […]
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi gazdaközösségről
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi gazdaközösségről A megváltozott birtok- és tulajdonviszonyok miatt a 19. század utolsó negyedében módosították a bányabérleti szerződéseket, illetve újakat kötöttek, amelyek alanyai voltak a volt jobbágyok is. Ehrenwald Márk esztergomi bányavállalkozóval a község területén található szén felkutatására és használatára 1882-ben 1942 őszéig szóló bérleti szerződést kötöttek Pánczél Péter, Holdampf István, György […]
Soós Rezsőné: A Bányászhimnuszról
Soós Rezsőné: A bányászhimnuszról Tokod a szénbányászat kezdetétől, az 193o-as évektől az ótokodi Kerékhegyen megnyitott József, Ignác, Antal és Borbála tárók megnyitásától, a megszűnéséig bányász falu volt, de a bányászat mellett földműveléssel is foglalkoztak a lakói. A szomszéd község lakosságának a bányászat volt a megélhetési forrása. Hat éves koromtól magam is ott éltem gyermek és […]
Múltidéző a tokodi tűzoltó egyesületről
Múltidéző a tokodi tűzoltó egyesületről Tokodon a 8o7 főből álló lakosságot 1853-ban mindössze „egy 8 akós rézcsövű, de lázopumpájú feckendő” segítette – ha szükség volt rá – a tűzoltásban. 19o1-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egylet/egyesület, amelynek Meitner Lajos községi jegyző volt a parancsnoka. Akkor még valószínűleg nem nem tartották nyilván a tűzeseteket. 19o5–től viszont 1949-ig […]