Tokod Falu Helytörténeti Kultúrmisszió

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi szőlőművelésről

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi szőlőművelésről Látott e szőlőt az ősember? Ezzel a kérdéssel kezdi „Széljegyzetek a szőlő termeléséhez” című írását Nóber Imre. A kérdésre válaszol is ezzel a kövülettel, amelynek rajzát kölcsön vettem tőle. A régi szőlő nem úgy nézett ki, mint a mostani, írja Nóber Imre. „Más volt az alakja, fürtje. Hatalmas szálfák […]

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi népviseletről

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi népviseletről A hagyományos népi viselet alsó- és felső ruházatból áll. Az alsóruha ing és pendely /pöndő/, arra vettek fel Tokodon három –négy derékban ráncolt alsószoknyát, amelyek közt hideg időben vattás szoknya is volt, de azt később felváltotta a flanel. A felsőruha: blúz, pruszlik, sűrűn ráncolt féllábszárig érő szoknya és kötény. […]

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi malmokról

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi malmokról Ha most a 21. század elején valaki megnézi a Tokodon átmenő, a Dunába ömlő Únyi patakot, azt látja, hogy alig csordogál benne víz. Nehezen tudja elképzelni, hogy vize valamikor malmokat hajtott, pedig így volt. Legkorábban Oláh Miklós érsek idejéből / 155o – 1556 / értesülünk Tokodon malomról: „…a malom […]

Volt egyszer egy tokodi (templom)búcsú

Volt egyszer egy tokodi (templom)búcsú Avagy néhány gondolat a történetről, a jelenről és az érdektelenségről.   Ismételten magunk mögött tudhatjuk az évről-évre nagy hagyománnyal rendelkező búcsúnkat. Amint ígértük, ekkora jelentőségű esemény mellett nem mehetünk el anélkül, hogy rávilágítanánk a történetére, világossá tegyünk némi helytörténeti vonatkozást is, és értékeljük azt hogy 2017-ben hol tart a több […]

Eladó szénbánya Tokodon? Hogy is van ez?

Eladó szénbánya Tokodon? Hogy is van ez? Az utóbbi héten felröppent az interneten egy bulvárhírként is kezelhető cikk, miszerint Tokod közigazgatási területén 100 millióért lehet venni szénbányát. Az Index, a Hídlap, és a Borsonline is közzétette a cikket. Kicsit utánajártunk mi is ez, és hol van. http://index.hu/mindekozben/poszt/2017/03/12/100_millio_forintert_vehet_maganak_egy_szenbanyat_tokodon._egy_ingatlanportalon_hirdetik/ A cikkben szóban forgó 2 hektáros terület a […]

Az ország első lábszánkózása a Getén

Az ország első lábszánkózása a Getén Ma már feledésbe merült, hogy 110 évvel ezelőtt nevezetes esemény színhelye volt a mi kedves hegyünk, a jó öreg Gete.1908. január 19-én ezen a napon síversenyt rendeztek meg, ami a maga nemében az első volt Magyarországon. A sporteseményt a Magyar Turista Egyesület Egyetemi Osztálya rendezte, élén Serényi Jenővel, ki […]

Az 1956-os forradalom tokodi vonatkozásai

Az 1956-os forradalom tokodi vonatkozásai 1956-os forradalom idején a tokodi fiatalok sem voltak restek, össze szerveződtek és csapatot hoztak létre, hogy segíteni tudják az esztergomi haderőt. Hogy eljussanak Esztergomba felkeresték Katona Vilmost aki a forradalom idején autóbusz vezető volt az Autó Közlekedési Vállalatnál (AKÖV) Dorogon. A vállig felfegyverkezett tokodiak puskákkal, zászlókkal a kezükben az Egyházvölgy, […]

A tokodi templom története

A tokodi templom története A Helytörténeti Kultúrmisszió során Tokod történelmi és természeti kincseit keressük fel, fotógalériát készítve felidézzük azoknak történetét. Akad azonban 1-1 nagyobb falat is, amiről nem elég egy fotógalériát publikálni, hanem cikket is le kell közölni a történetéről. Ennek példája Falunk Szent Márton temploma, ami külön megér egy misét. Tokod első temploma   […]

A tokodi szénbányászat története

A tokodi szénbányászat története A kezdetek Sok helyen leírták már a magyarázatát annak, hogyan is találhatták meg az első szenet a Dorogi medencében. A történet szerint a Sándor uradalom kondásai disznókat őriztek a Miklós-berekben, és a tábortüzet a disznók által kitúrt csillogó, fekete kövekkel rakták körül. Legnagyobb ámulatukra a kövek lángra kaptak. Hogyha igaz a […]

A Tokodi római castrum története

A tokodi római castrum története A tokodi késő római erőd Crumerum és Solva között található, a Brigetio-Aquincum útvonaltól kissé beljebb fekszik a Dunától mintegy 2,5 km távolságban. Crumerum után kettévált a limes út. Egyik ága a tokodi késő római erőd és azon át Aquincum felé vezetett, a másik pedig északkelet felé fordulva Solva felé haladt. […]