Tokod Falu Helytörténeti Kultúrmisszió

Soós Rezsőné: A Bányászhimnuszról

Soós Rezsőné: A bányászhimnuszról Tokod a szénbányászat kezdetétől, az 193o-as évektől az ótokodi Kerékhegyen megnyitott József, Ignác, Antal és Borbála tárók megnyitásától, a megszűnéséig bányász falu volt, de a bányászat mellett földműveléssel is foglalkoztak a lakói. A szomszéd község lakosságának a bányászat volt a megélhetési forrása. Hat éves koromtól magam is ott éltem gyermek és […]

Múltidéző a tokodi tűzoltó egyesületről

Múltidéző a tokodi tűzoltó egyesületről Tokodon a 8o7 főből álló lakosságot 1853-ban mindössze „egy 8 akós rézcsövű, de lázopumpájú feckendő” segítette – ha szükség volt rá – a tűzoltásban. 19o1-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egylet/egyesület, amelynek Meitner Lajos községi jegyző volt a parancsnoka. Akkor még valószínűleg nem nem tartották nyilván a tűzeseteket. 19o5–től viszont 1949-ig […]

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi szőlőművelésről

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi szőlőművelésről Látott e szőlőt az ősember? Ezzel a kérdéssel kezdi „Széljegyzetek a szőlő termeléséhez” című írását Nóber Imre. A kérdésre válaszol is ezzel a kövülettel, amelynek rajzát kölcsön vettem tőle. A régi szőlő nem úgy nézett ki, mint a mostani, írja Nóber Imre. „Más volt az alakja, fürtje. Hatalmas szálfák […]

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi népviseletről

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi népviseletről A hagyományos népi viselet alsó- és felső ruházatból áll. Az alsóruha ing és pendely /pöndő/, arra vettek fel Tokodon három –négy derékban ráncolt alsószoknyát, amelyek közt hideg időben vattás szoknya is volt, de azt később felváltotta a flanel. A felsőruha: blúz, pruszlik, sűrűn ráncolt féllábszárig érő szoknya és kötény. […]

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi malmokról

Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi malmokról Ha most a 21. század elején valaki megnézi a Tokodon átmenő, a Dunába ömlő Únyi patakot, azt látja, hogy alig csordogál benne víz. Nehezen tudja elképzelni, hogy vize valamikor malmokat hajtott, pedig így volt. Legkorábban Oláh Miklós érsek idejéből / 155o – 1556 / értesülünk Tokodon malomról: „…a malom […]

Volt egyszer egy tokodi (templom)búcsú

Volt egyszer egy tokodi (templom)búcsú Avagy néhány gondolat a történetről, a jelenről és az érdektelenségről.   Ismételten magunk mögött tudhatjuk az évről-évre nagy hagyománnyal rendelkező búcsúnkat. Amint ígértük, ekkora jelentőségű esemény mellett nem mehetünk el anélkül, hogy rávilágítanánk a történetére, világossá tegyünk némi helytörténeti vonatkozást is, és értékeljük azt hogy 2017-ben hol tart a több […]

Az ország első lábszánkózása a Getén

Az ország első lábszánkózása a Getén Ma már feledésbe merült, hogy 110 évvel ezelőtt nevezetes esemény színhelye volt a mi kedves hegyünk, a jó öreg Gete.1908. január 19-én ezen a napon síversenyt rendeztek meg, ami a maga nemében az első volt Magyarországon. A sporteseményt a Magyar Turista Egyesület Egyetemi Osztálya rendezte, élén Serényi Jenővel, ki […]

Az 1956-os forradalom tokodi vonatkozásai

Az 1956-os forradalom tokodi vonatkozásai 1956-os forradalom idején a tokodi fiatalok sem voltak restek, össze szerveződtek és csapatot hoztak létre, hogy segíteni tudják az esztergomi haderőt. Hogy eljussanak Esztergomba felkeresték Katona Vilmost aki a forradalom idején autóbusz vezető volt az Autó Közlekedési Vállalatnál (AKÖV) Dorogon. A vállig felfegyverkezett tokodiak puskákkal, zászlókkal a kezükben az Egyházvölgy, […]

A tokodi templom története

A tokodi templom története A Helytörténeti Kultúrmisszió során Tokod történelmi és természeti kincseit keressük fel, fotógalériát készítve felidézzük azoknak történetét. Akad azonban 1-1 nagyobb falat is, amiről nem elég egy fotógalériát publikálni, hanem cikket is le kell közölni a történetéről. Ennek példája Falunk Szent Márton temploma, ami külön megér egy misét. Tokod első temploma   […]

A tokodi szénbányászat története

A tokodi szénbányászat története A kezdetek Sok helyen leírták már a magyarázatát annak, hogyan is találhatták meg az első szenet a Dorogi medencében. A történet szerint a Sándor uradalom kondásai disznókat őriztek a Miklós-berekben, és a tábortüzet a disznók által kitúrt csillogó, fekete kövekkel rakták körül. Legnagyobb ámulatukra a kövek lángra kaptak. Hogyha igaz a […]