Soós Rezsőné: Múltidéző az ebszőnybányai iskoláról
Soós Rezsőné: Múltidéző az ebszőnybányai iskoláról 1897-ben Ebszőnybánya hat és tizenkét háza már valószínű be volt népesítve, mert az ottani bányabérlő a Trifaili Társulat, „az ebszőnyi bányatelepen 1897. október l-én új iskolát nyitott és ezt nyilvánossági és római katolikus felekezeti jelleggel kívánja fenntartani.” Írja az Esztergomi Főegyházmegyei Tanfelügyelői Hivatalnak Pelczer Lipót plébános. Levelében arról is […]
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi jobbágyságról
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi jobbágyságról A jobbágyság egy nagyon széles rétege volt a magyar társadalomnak, és mindig függőségi viszonyban volt a földet kisajátító nagybirtokosokkal. Ez a helyzet országunkban a 1o. – 12. században már létrejött. Egyik részét azok a szolgák, rabszolgák alkották akik uruktól földet kaptak, azon önállóan gazdálkodhattak, de nem költözhettek el és […]
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi gazdaközösségről
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi gazdaközösségről A megváltozott birtok- és tulajdonviszonyok miatt a 19. század utolsó negyedében módosították a bányabérleti szerződéseket, illetve újakat kötöttek, amelyek alanyai voltak a volt jobbágyok is. Ehrenwald Márk esztergomi bányavállalkozóval a község területén található szén felkutatására és használatára 1882-ben 1942 őszéig szóló bérleti szerződést kötöttek Pánczél Péter, Holdampf István, György […]
Soós Rezsőné: Faluszéli május
Soós Rezsőné: Faluszéli május 1997 májusában a férjem az esztergomi kórházban volt, agyvérzés miatt kezelték ott. Egyik májusi estén kimentem az erkélyre, és elgondolkoztam bízva meggyógyulásában. Közben a Nagygödör felől madárhangok s egyéb neszek érkeztek hozzám, amelyek ezeket a gondolatokat, érzéseket ébresztették bennem, és címet is adtam miután rímekbe szedtem ezt a hangulatot. Faluszéli […]
Soós Rezsőné: A Bányászhimnuszról
Soós Rezsőné: A bányászhimnuszról Tokod a szénbányászat kezdetétől, az 193o-as évektől az ótokodi Kerékhegyen megnyitott József, Ignác, Antal és Borbála tárók megnyitásától, a megszűnéséig bányász falu volt, de a bányászat mellett földműveléssel is foglalkoztak a lakói. A szomszéd község lakosságának a bányászat volt a megélhetési forrása. Hat éves koromtól magam is ott éltem gyermek és […]
Múltidéző a tokodi tűzoltó egyesületről
Múltidéző a tokodi tűzoltó egyesületről Tokodon a 8o7 főből álló lakosságot 1853-ban mindössze „egy 8 akós rézcsövű, de lázopumpájú feckendő” segítette – ha szükség volt rá – a tűzoltásban. 19o1-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egylet/egyesület, amelynek Meitner Lajos községi jegyző volt a parancsnoka. Akkor még valószínűleg nem nem tartották nyilván a tűzeseteket. 19o5–től viszont 1949-ig […]
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi szőlőművelésről
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi szőlőművelésről Látott e szőlőt az ősember? Ezzel a kérdéssel kezdi „Széljegyzetek a szőlő termeléséhez” című írását Nóber Imre. A kérdésre válaszol is ezzel a kövülettel, amelynek rajzát kölcsön vettem tőle. A régi szőlő nem úgy nézett ki, mint a mostani, írja Nóber Imre. „Más volt az alakja, fürtje. Hatalmas szálfák […]
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi népviseletről
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi népviseletről A hagyományos népi viselet alsó- és felső ruházatból áll. Az alsóruha ing és pendely /pöndő/, arra vettek fel Tokodon három –négy derékban ráncolt alsószoknyát, amelyek közt hideg időben vattás szoknya is volt, de azt később felváltotta a flanel. A felsőruha: blúz, pruszlik, sűrűn ráncolt féllábszárig érő szoknya és kötény. […]
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi malmokról
Soós Rezsőné: Múltidéző a tokodi malmokról Ha most a 21. század elején valaki megnézi a Tokodon átmenő, a Dunába ömlő Únyi patakot, azt látja, hogy alig csordogál benne víz. Nehezen tudja elképzelni, hogy vize valamikor malmokat hajtott, pedig így volt. Legkorábban Oláh Miklós érsek idejéből / 155o – 1556 / értesülünk Tokodon malomról: „…a malom […]
Volt egyszer egy tokodi (templom)búcsú
Volt egyszer egy tokodi (templom)búcsú Avagy néhány gondolat a történetről, a jelenről és az érdektelenségről. Ismételten magunk mögött tudhatjuk az évről-évre nagy hagyománnyal rendelkező búcsúnkat. Amint ígértük, ekkora jelentőségű esemény mellett nem mehetünk el anélkül, hogy rávilágítanánk a történetére, világossá tegyünk némi helytörténeti vonatkozást is, és értékeljük azt hogy 2017-ben hol tart a több […]